Az egészségügyi ellátás és alapellátási ügyelet finanszírozásának nyilvánossága:

Az egészségbiztosító terhére fizetett egészségügyi ellátások különböző szintjei különböző szervek fenntartási kötelezettségei alá tartoznak. Ezen szervek vagy maguk látják el közvetlenül ezeket a feladatokat, vagy külön jogi személyeket hoznak létre a működtetésre, vagy harmadik személyekkel kötnek szerződéseket, hogy ezeket a feladatokat helyettük ellássák. Mindhárom esetre igaz az, hogy ezen egészségügyi ellátások finanszírozása a központi egészségbiztosítási alapból történik, amely az államháztartás rendszere. Így egyértelmű, hogy a tisztán "fizetős" magán-egészségügyi ellátás nem tartozik ezen körbe.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. és 6. pontja szerint:

5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

Ugyanezen jogszabály 26. § (1) bekezdése szerint:

26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

A 27. § felsorolja azokat a kivételeket, amelyek esetén a közérdekű adat megismerését korlátozni lehet, azonban a 3. bekezdés szerint:

"Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét."

Természetesen a jogszabály további részletszabályokat és eljárásjogi kérdéseket részletez, de összefoglalólag (nagy általánosságban) az alábbiakban lehet összefoglalni a szabályozást:

A központi költségvetésből (egészségbiztosítási alapból) finanszírozott egészségügyi ellátás esetén egyértelműen közérdekű (nyilvános) adat:

- A finanszírozott (jogi) személy kiléte;

- A finanszírozás alapját képező szerződés;

- A finanszírozás összege és fizetésének esetleges megbontása.

Ezen adatokat akár az ellátási kötelezettséggel rendelkező szervnek, akár az azt ténylegesen ellátó (jogi) személynek ki kell adnia. Az összeg felhasználásának módja és megosztása azonban már olyan adat lehet (egyes esetben bizonyosan az, mint például a munkavállalók egyes adatai, munkabérük, stb.), amelynek kiadását adott esetben megtagadhatja a finanszírozott (jogi) személy. Ez esetben (az adatok fajtájától és az eljárási rendtől függően) a felügyeleti szerv, az információs hatóság, vagy bíróság előtt kérhető az adatok kiadása, amely kérdésben végső soron minden esetben egyedileg dönt a bíróság.