Az egészségügyi ellátás és alapellátási ügyelet finanszírozásának nyilvánossága:

Az egészségbiztosító terhére fizetett egészségügyi ellátások különböző szintjei különböző szervek fenntartási kötelezettségei alá tartoznak. Ezen szervek vagy maguk látják el közvetlenül ezeket a feladatokat, vagy külön jogi személyeket hoznak létre a működtetésre, vagy harmadik személyekkel kötnek szerződéseket, hogy ezeket a feladatokat helyettük ellássák. Mindhárom esetre igaz az, hogy ezen egészségügyi ellátások finanszírozása a központi egészségbiztosítási alapból történik, amely az államháztartás rendszere. Így egyértelmű, hogy a tisztán "fizetős" magán-egészségügyi ellátás nem tartozik ezen körbe.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. és 6. pontja szerint:

5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

Ugyanezen jogszabály 26. § (1) bekezdése szerint:

26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

A 27. § felsorolja azokat a kivételeket, amelyek esetén a közérdekű adat megismerését korlátozni lehet, azonban a 3. bekezdés szerint:

"Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét."

Természetesen a jogszabály további részletszabályokat és eljárásjogi kérdéseket részletez, de összefoglalólag (nagy általánosságban) az alábbiakban lehet összefoglalni a szabályozást:

A központi költségvetésből (egészségbiztosítási alapból) finanszírozott egészségügyi ellátás esetén egyértelműen közérdekű (nyilvános) adat:

- A finanszírozott (jogi) személy kiléte;

- A finanszírozás alapját képező szerződés;

- A finanszírozás összege és fizetésének esetleges megbontása.

Ezen adatokat akár az ellátási kötelezettséggel rendelkező szervnek, akár az azt ténylegesen ellátó (jogi) személynek ki kell adnia. Az összeg felhasználásának módja és megosztása azonban már olyan adat lehet (egyes esetben bizonyosan az, mint például a munkavállalók egyes adatai, munkabérük, stb.), amelynek kiadását adott esetben megtagadhatja a finanszírozott (jogi) személy. Ez esetben (az adatok fajtájától és az eljárási rendtől függően) a felügyeleti szerv, az információs hatóság, vagy bíróság előtt kérhető az adatok kiadása, amely kérdésben végső soron minden esetben egyedileg dönt a bíróság.

A helyi adókról szóló törvény 2016. évi módosításáról

2015. június 24-én megjelent a Magyar Közlöny 90. számában a 2015. évi LXXXI. törvény, amely egészségügyi tevékenységet folytató alapellátási vállalkozások tekintetében tartalmaz fontos módosítást.

"8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

36. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltaktól eltérően az  önkormányzat rendeletében jogosult a  háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(5) Az  (1)–(4)  bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

37. §

A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:)

„23. háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e  tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az  Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik;”

Egy jogszabályváltozás, amely 2015. augusztus 1-jével immár hatályba is lépett, az Önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/B § (1a) bekezdés a. és b. pontjait vezette be, amelyek szerint:

(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fenntartási kötelezettség körében a települési önkormányzat köteles gondoskodni

a) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott rendelő (a továbbiakban: rendelő) praxisjoggal rendelkező háziorvos részére történő térítésmentes használatba adásáról,

b) - amennyiben a rendelő nem a háziorvos vagy a háziorvosi szolgáltató tulajdonában van - a rendelő külső homlokzati részei karbantartásáról, felújításáról, valamint a falakban elhelyezkedő vezetékek és a központi fűtésrendszer teljes vagy részleges cseréjével járó munkák elvégzéséről.

A fentiek alapján tehát (elvileg) 2015. augusztus hónaptól az önkormányzati tulajdonban álló alapellátási rendelő használatáért (az alapellátási tevékenység céljából) nem lehet bérleti, vagy használati, illetőleg ezekhez hasonló jogcímen térítést, díjat kérni az egészségügyi vállalkozástól.

Azért használtam az "elvileg" kifejezést, mivel a probléma a kérdésben a polgári jog általános szabálya, mely szerint ha valamit a jogszabály nem tilt (nem kógens szabály), úgy a felek egymás közötti szerződéseikben attól eltérhetnek.