Szakértői háttéranyag a kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztráció ügyében |
2012. március 29. csütörtök, 10:08 |
A kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztráció ügye egyre aktuálisabb. A végrehajtási jogszabályok áttekintésével egyre világosabban látszik milyen szempontokat kell mérlegelnie azon vállalkozásoknak, akik a kötelező regisztrációval kapcsolatos döntést kívánnak hozni. 1. Tények
1.1 A NAV ugyanis a 10.000.Ft. alatti, köztartozásokat nem hajtja be adók módjára a végrehajtási jogszabály miatt. 1.2 A Gktv. (gazdasági kamarákról szóló törvény) két ide vonatkozó rendelkezése ellentétes egymással: a.) az egyik szerint, ha a vállalkozás kéri nyilvántartásba vételét, csak akkor jegyezhető be, ha a kérelme benyújtását követően a kamarai hozzájárulást is megfizette (8/A. § (4) bek.) b.) ha a cég nem regisztrál és ennek tényét a gazdasági kamara megállapítja, először fel kell szólítania 5 munkanapon belüli regisztrációra, majd ennek eredménytelensége esetén be kell jegyeznie a céget a kamarai nyilvántartásba és ezt követően intézkedni a kamarai hozzájárulás behajtása iránt. (8/A. § (5) bekezdés). Erre a kamarának viszont az 1-es pont szerint 10.000.-Ft-ig csak az általános végrehajtási szabályok szerint lesz lehetősége.
2.3 Mivel a gazdálkodó szervezetek kötelező kamarai nyilvántartási regisztrációja nem feltétele a cég törvényes működésének, és nincs olyan engedélyhez kötött tevékenység, amelynek gyakorlását törvény kötelező gazdasági kamarai regisztrációhoz köti, ügyleteik, számláik érvényességéhez emiatt kétség sem fér. 2.4 A fentiek alapján csupán azon cégeknek lesz elengedhetetlen a regisztráció, akik olyan pályázatokon és beszerzéseken kívánnak elindulni, ahol az ajánlatkérői oldal a kiírásban, vagy a szerződésben megköveteli a gazdasági kamarában történő regisztrációt. Ők viszont a 2.2-es pont szerint járhatnak el.3. Egyéb, a témához kapcsolódó hírek forrás: mok.hu
|
Módosítás dátuma: 2012. április 05. csütörtök, 13:54 |