Szakértői háttéranyag a kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztráció ügyében Nyomtatás
2012. március 29. csütörtök, 10:08

A kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztráció ügye egyre aktuálisabb. A végrehajtási jogszabályok áttekintésével egyre világosabban látszik milyen szempontokat kell mérlegelnie azon vállalkozásoknak, akik a kötelező regisztrációval kapcsolatos döntést kívánnak hozni.

1. Tények
1.1 A NAV ugyanis a 10.000.Ft. alatti, köztartozásokat nem hajtja be adók módjára a végrehajtási jogszabály miatt.
1.2 A Gktv. (gazdasági kamarákról szóló törvény) két ide vonatkozó rendelkezése ellentétes egymással:

a.) az egyik szerint, ha a vállalkozás kéri nyilvántartásba vételét, csak akkor jegyezhető be, ha a kérelme benyújtását követően a kamarai hozzájárulást is megfizette (8/A. § (4) bek.)

b.) ha a cég nem regisztrál és ennek tényét a gazdasági kamara megállapítja, először fel kell szólítania 5 munkanapon belüli regisztrációra, majd ennek eredménytelensége esetén be kell jegyeznie a céget a kamarai nyilvántartásba és ezt követően intézkedni a kamarai hozzájárulás behajtása iránt. (8/A. § (5) bekezdés). Erre a kamarának viszont az 1-es pont szerint 10.000.-Ft-ig csak az általános végrehajtási szabályok szerint lesz lehetősége.

 
2. Összegezve
2.1 Kamarai hozzájárulás megfizetése nélkül csak azok a cégek jegyezhetők be, akik felszólítás ellenére sem regisztráltak. Hivatalbóli bejegyzésüket követően sem lehet köztartozásként behajtani tőlük semmit mindaddig, amíg a követelés 10.000.-Ft-ot meg nem haladja az 1.1. pont miatt.

2.2 Aki benyújtja regisztrációs kérelmét március 1-ig, annak március 31-ig van határideje a hozzájárulást befizetni. Enélkül a kamara a 8/A. § (4) bekezdés miatt nem jegyzi be. Ezt követő két évig azonban mindösszesen 10.000.-Ft-os tartozást tud felhalmozni anélkül, hogy őt köztartozás miatti jogkövetkezmény érné, ha a jogszabály nem változik.

2.3 Mivel a gazdálkodó szervezetek kötelező kamarai nyilvántartási regisztrációja nem feltétele a cég törvényes működésének, és nincs olyan engedélyhez kötött tevékenység, amelynek gyakorlását törvény kötelező gazdasági kamarai regisztrációhoz köti, ügyleteik, számláik érvényességéhez emiatt kétség sem fér.

2.4 A fentiek alapján csupán azon cégeknek lesz elengedhetetlen a regisztráció, akik olyan pályázatokon és beszerzéseken kívánnak elindulni, ahol az ajánlatkérői oldal a kiírásban, vagy a szerződésben megköveteli a gazdasági kamarában történő regisztrációt. Ők viszont a 2.2-es pont szerint járhatnak el.

3. Egyéb, a témához kapcsolódó hírek
A mellékelt Népszabadság cikk az Iparkamara elnökét kérdezi, egy origo hír szerint pedig alkotmánybíróságon támadta meg a kötelező kamarai hozzájárulást (nem a regisztrációt) Tordai Csaba ügyvéd, aki 2008-től az IRM Jogi és Közigazgatási Államtitkára és a Magyar Közlöny felelős szerkesztője (2010. június 24-ig)  is volt.

forrás: mok.hu

 

Módosítás dátuma: 2012. április 05. csütörtök, 13:54