A helyi adókról szóló törvény 2016. évi módosításáról

2015. június 24-én megjelent a Magyar Közlöny 90. számában a 2015. évi LXXXI. törvény, amely egészségügyi tevékenységet folytató alapellátási vállalkozások tekintetében tartalmaz fontos módosítást.

"8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

36. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltaktól eltérően az  önkormányzat rendeletében jogosult a  háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(5) Az  (1)–(4)  bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

37. §

A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:)

„23. háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e  tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az  Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik;”

Ezen jogszabályhely alapján tehát 2016. január 1-jét követően az önkormányzat mentesítheti az alapellátást végző egészségügyi szolgáltatókat a településen irányadó helyi iparűzési adó megfizetése alól. Mint már korábban jeleztük, ez a döntés teljes mértékben az önkormányzat (és így a képviselőtestület) önálló mérlegelési jogkörébe tartozik, tehát az, hogy biztosítja-e az adókedvezményt a vállalkozás számára vagy sem.

Fontos körülmény az is, hogy a helyi adóról szóló törvény módosítása 2016. január 1-jével lép hatályba, így azok az önkormányzatok is, amelyek biztosítják ezt a kedvezményt, azt kizárólag a 2016. évi adóévtől tudják ezt nyújtani, így az legkorábban csak a 2017. évben esedékes helyi iparűzési adó befizetésekor "aktiválódik". (Az nem egyértelmű hogy például már 2015. évben is hozhat-e előremutató jelleggel ilyen határozatot a testület, vagy sem?)

A jogszabály nem tesz különbséget a vállalkozási formák között, tehát egyéni vállalkozó és társas vállalkozás is egyaránt igénybe veheti, ha a település ezen kedvezményt biztosította. Fontos annak a leszögezése is, hogy ha a település ezen kedvezményt megadja, úgy azt, a településen helyi iparűzési adót fizető valamennyi alapellátási egészségügyi vállalkozás számára egyforma módon kell biztosítani, így nem fordulhat elő, hogy pl. a 2-es körzet alapellátási szolgáltatóját felmenti az adófizetés alól, míg az 1-es körzet szolgáltatóját nem, ha minden feltételnek egyformán eleget tesznek!

A kedvezmény megadása ugyanis nem jelenti automatikusan az alapellátó szolgáltatók automatikus IPA mentességét, mivel fontos körülmény, hogy az adókedvezményt csak olyan vállalkozók, vállalkozások vehetik igénybe, amelyek (leegyszerűsítve) éves nettó árbevétele nem haladja meg a 20,000,000 forintot ÉS bevételük legalább 80%-át az OEP által finanszírozott ellátásokból szerzik, így az ugyanazon a cégnév alatt foglalkozás-egészségügyi, belgyógyász, szemész, stb. ellátást is nyújtó vállalkozók köre nagyrészt ki lesz zárva az adókedvezményből (akár a nettó bevételi küszöb, akár a 80%-os finanszírozási plafon miatt). A 20%-os "bevételküszöb" elvileg bőven lehetőséget biztosít a nem finanszírozott, de kötelező (jogosítvány, fegyverengedély, stb.) "fizetős" alapellátási orvosi tevékenységek tekintetében befolyó összegek lekönyvelésére is, így degresszió nélküli, kizárólag alapellátást végző vállalkozásoknál gyakorlatilag nincs komoly esély a 20 Millió forintos és 20%-os "egyéb bevételi küszöb" átlépésére.

Amennyiben egy társas vállalkozás eddig ugyanazon cégnév alatt egyszerre nyújtott alapellátási tevékenységet és más vállalkozási tevékenységet is (pl. foglalkozás-egészségügyi ellátást), azok vagy elesnek a kedvezménytől (ha azt a székhelyük szerinti önkormányzat egyáltalán biztosítja számukra), vagy a gazdasági társaság átalakítása mellett döntenek, nevezetesen kiválással "kiszervezik" a tisztán vállalkozási tevékenységüket, hogy a cégnév alatt csak az alapellátási tevékenység maradjon, vagy új társas vállalkozást alapítanak és a korábbi társaságukkal "befejezik" a tisztán vállalkozási tevékenységet. Ez - természetesen - valamennyi eddigi szerződésüket "annullálja", új vállalkozásukkal újra kell kötni minden szerződést a vállalkozási tevékenység folytatása érdekében (bérleti szerződések, munkáltatókkal kötött szerződések, közüzemi szerződések, stb.) Egyéni vállalkozóknál természetesen csak új társaság alapítása jöhet szóba, mivel egyéni vállalkozás "nem alakítható át".

Fontos még megjegyezni azt, hogy egy-egy vállalkozás több önkormányzati rendelet hatálya alá is eshet, amennyiben megosztva, több településen fizeti meg helyi iparűzési adóját, ez esetben lehetséges hogy az egyik település biztosítja számára a mentességet, míg a másik település nem, így a mentesség csak a megosztott iparűzési adójának egy részére terjed csak ki.